Régi kétállásos mexikói réz hamutál. A cigaretta tartók egy-egy pénzérméből hajított darabok. A hamutál közepét azték naptár díszíti.
Az érméken felirat:
ESTADOS UNIDOS MEXICANOS
CINCO CENTAVOS 1963
Szélesség: 9 cmHosszúság: 11 cmSúly: 0. 035 kgAzték naptár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
A közép-amerikai civilizációk jellegzetessége és praktikuma, hogy különböző célokra különböző naptárakat dolgoztak ki. Ezekből az aztékoknál a három legfontosabb a rituális naptár, az éves naptár és az 52 éves körnaptár. Az azték naptár másik megnevezése: azték napkő.
A naptár ismeretét a nemesség gyermekeit tanító kalmekak nevű iskolákban külön tanították.
Tartalomjegyzék
1Története
1. 1Azték rituális naptár (tonalpovajli)
1. 2Azték éves naptár (siupovajli)
1. 3Azték körnaptár (Nagyciklus, siumolpilji)
2Kapcsolódó szócikkek
3Jegyzetek
4Irodalom
Története[szerkesztés]
Az aztékok által használt megnevezés cuauhxicalli volt (jelentése: ? a sas medencéje? ). Az eredeti azték naptárat egy 22 tonnás bazalt lapba vésték be, amit 1790-ben találtak meg a mai Mexikóváros főtere, a mai Plaza de la Constitución alatt. A vésett lap jelenleg a Mexikóvárosban lévő Chapultepec Parkban található National Museum of Anthropology and History-ban van.
Azték rituális naptár (tonalpovajli)[szerkesztés]
Tonalpovajli (a napok számlálása): Ez a naptár - nevéből adódóan - az azték rítusok időpontjának meghatározására szolgált elsősorban, de rituális jellegénél fogva egyfajta horoszkóp jelleget is kapott. Két ciklus összekapcsolódásából jött létre, amelyből az egyik 13 napos, a másik 20 napos periódus. A két szám egymáshoz való viszonyából következően (legkisebb közös többszörösük a szorzatuk) egy 260 napos naptár jött létre ilyen módon. 20 folytatólagosan következő napnév mellé egy szám is társult (1-13-ig). Minden napnévhez patrónus-isten is társult, a 13 számozott naphoz pedig 13 isten, a nap urai társultak, valamint 13 szent madár és 9 további isten, melyeket az éjszaka urai néven neveztek. A 13 napos ciklus neve spanyolul trecena, a 20 naposé veintena.
A napok kezdete a reggel (a Nap születése).
A 20 azték nap neve:
Szipaktli - aligátor
Ehekatl - szél
Kalji - ház
Kvetzpaljin - gyík
Koatl - kígyó
Mikiztli - halál
Mazatl - őz
Tocstli - nyúl
Atl - víz
Itzkvintli - kutya
Ozomatli - majom
Malinalji - fű
Acatl - nád
Oszelotl - jaguár
Kvauhtli - sas
Kozkakvauhtli - keselyű
Oljin - mozgás
Tekpatl - kovakés
Kiavitl - eső
Socsitl - virág
Azték éves naptár (siupovajli)[szerkesztés]
Siupovajli (az évek számlálása): Az azték éves naptár szoláris, 365 napos évből állt. Az év neve siuitl, 18 részre osztották, a húsznapos hónapok (meztli vagy meztlapovaliztli) 360 napot adtak ki, a maradék öt, a nemontemi napok a naptáron kívüli, szerencsétlen napok voltak. A hónapot 4, egyenként ötnapos ciklusra tagolták. A napév hosszát pontosan ismerték, azonban nem tudjuk, hogy a negyednapos többlet kérdését hogyan oldották meg. Fray Bernardino de Sahagún szerint négyévente nem öt, hanem hat nemontemi nap volt, ami azonos a mi szökőévünk megoldásával.
SorszámHónapnevekJelentésKapcsolódó istenségArea vulgaris megfelelőKapcsolódó szertartások
1.
Atlkavalko (vagy Kvavitleva, Silomanaliztli)
Vizek megszűnése (Fák állítása / Zöld kukorica felajánlása)
Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Silonen, Ketzalkoatl
február 14 - március 5.
Póznaállítás a templomokban, gyermekáldozatok a kukoricaisteneknek
2.
Tlakasipevaliztli
Emberek megnyúzása
Sipe Totek
március 6-25.
szíváldozat, gladiátor-áldozat
3.
Tozoztonli (vagy Socsimanaloja)
Virrasztás (Virágáldozat)
Tlalok, Csalcsiutlikve, Koatlikve, Kojolsauki, Szentzon Viznava
március 26 - április 14.
Virágáldozat, növényültetés, esővarázsló gyermekáldozat
4.
Vej tozoztli
Hosszú virrasztás
Szinteotl, Tlalok, Csalcsiutlikve, Csikomekoatl, Ketzalkoatl, Silonen
április 15 - május 4.
Szüzek felvonulása, gyermekáldozatok a Tlalok-hegyen és a Tetzkoko-tóban
5.
Toskatl
Aszály
Tezkatlipoka, Vitzilopocstli, Miskoatl
május 5 - 22.
Tezkatlipoka megszemélyesítőjének feláldozása
6.
Etzalkvaliztli
Gabona felfalása
Tlalok, Csalcsiutlikve, Ketzalkoatl
májusm 23 - június 13.
Kukoricaszár-tánc, böjt
7.
Tekvilvitontli
Az urak ünnepe
Vistoszivatl, Socsipilji
június 14 - július 3.
Uralkodói tánc, közredűek megvendégelése a nemesség körében
8.
Vej tekvilvitontli
Az urak nagy ünnepe
Silonen, Szivakoatl
július 4 - 23.
Zsenge kukorica ünnepe, nőáldozat, közrendűek ismételt megvendégelése
9.
Mikkailvitontli (vagy Tlasocsimako)
Halottak ünnepe (Virágok születése)
Vitzilopocstli, Tezkatlipoka, Ősök
július 24 - augusztus 12.
Felajánlások, lakomák, táncok, emberáldozat Vitzilopocstlinak
10.
Vej mikkailvitontli(vagy Sokotl vetzi)
Halottak nagy ünnepe (Gyümölcshullás)
Siutekutli, Veveteotl, Jakatekutli, Ősök
augusztus 13 - szeptember 1.
Tűzáldozat, póznamászó verseny
11.
Ocspaniztli
Az út felsöprése
Toszi, Tlazolteotl, Teteoinnan, Koatlikve, Szinteotl, Csikomekoatl
szeptember 2 - 21.
Aratási ünnepek, takarítás, javítás, hadijelvények kiosztása a harci szezon közeledtével
12.
Pacstontli (vagy Teutleko)
Spanyol moha (Istenek érkezése)
Az összes visszaérkezett isten
szeptember 22 - október 11.
Ételáldozat, lakomák, tánc
13.
Vej pacstli (vagy Tepeilvitl)
Nagy spanyol moha (Hegyek ünnepe)[1]
Tlalok, Tlaloke, Tepiktotan, Oktli
október 11 - 31.
Hegyi szentélyekbe vitt felajánlások
14.
Kecsolji
Arapapagáj
Miskoatl
november 1 - 20.
Halott harcosok tisztelete, vadász-szertartások, hadifoglyok feláldozása, fegyverkészítés
15.
Panketzaliztli
Zászlók magasba emelése
Vitzilopocstli, Tezkatlipoka
november 21 - december 10.
Rituális színjáték, hadifoglyok feláldozása, felvonulás
16.
Atemoztli
Víz leereszkedése
Esőistenek hegyei
december 11 - 30.
Hegyeknek bemutatott szertartások
17.
Titil
Nyújtózás
Ilamatekutli, Szivakoatl, Tonantzin, Jakatekutli
december 31 - január 19.
Lakoma, rabszolgaáldozat, tánc
18.
Izkalji (vagy Vaukiltamalkvaliztli
Sarjadás (Tamale fogyasztása)
Siutekutli, Tlalok, Csalcsiutlikve
január 20 - február 8.
Állatáldozat, szertartásos füllyukasztás
Azték istenekről lásd még: Aztékok
Azték körnaptár (Nagyciklus, siumolpilji)[szerkesztés]
Siumolpilji (évköteg): A harmadik azték naptár az első kettő kombinációja, a 18 980 napból, azaz ~52 évből álló periódus a nagy körnaptár. Ebben minden nap egyedi jelzést kapott, és a kettős rendszerű napmegnevezések 52 évenként ismétlődtek. Ebből ered az azték kormeghatározás egyik nagy problémája: mivel az aztékok az 52 éves ciklusokat nem számozták, a datálásként alkalmazott napmegjelölések nem helyezhetők el pontosan a kronológiában.
Forrás: wikipédia
Termékeim között több réz hamutál található, kérem tekintse meg őket ide kattintva!
A termékről további nagy felbontású képek!
ÁRUIM ZÖME ANTIK ÉS RÉGI TÁRGYAKBÓL ÁLL.
SZEMÉLYES ÁTVÉTELI LEHETŐSÉG BUDAPESTEN (IX. ) ILLETVE SZEGEDEN!
Szállítás
Termékeinket az MPL futárszolgálattal küldjük! Terjedelmes tárgyaink szállításában külön díjazás mellett tudunk segíteni! Szállítási módok az alábbiak szerint alakulnak
Személyes átvétel Budapest IX.
Személyes átvétel Szeged
MPL csomag előre utalással
MPL csomag utánvét
Fizetés
A vételár és szállítási költség kiegyenlítésére az alábbi lehetőségeket biztosítjuk
Személyes átvételkor készpénzben
Banki átutalás
Utánvét
Paypal (MasterCard, Visa)
Szállítási, átvételi idő
A termék vásárlását követően a szállítási, kézhez vételi idő az alábbiak szerint alakul belföldön
Személyes átvétel
1-5 munkanap
MPL csomag előre utalással
2-3 munkanap
MPL csomag utánvét
1-3 munkanap
( maja amerika délamerika aszték amerikai délamerikai dél amerikai dél-amerikai dél amerika dél-amerika maja naptár középamerika közép amerika közép-amerika középamerikai közép amerikai közép-amerikai aszték naptár )
Jelenlegi ára: 13 000 Ft
Az aukció vége: 2021-11-07 14:38 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése